Az összesen 500 hektáros területen szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés is zajlik: utóbbi juhokra épül, közel ezer anyajuhval. A haszonállatok mellett a növénytermesztés is biztos kezekben van, ugyanis Sebők Mihály, Máté nagybátyja kifejezetten ezzel foglalkozik évek óta. A fiatal gazda szerint az elmúlt évek kedvezőtlen időjárása, valamint a régi, berögzült gyakorlatokhoz való ragaszkodás már nem tartható – ideje új megoldásokat keresni.
Én azt tapasztalom, hogy borzasztó nehéz évek vannak. A régi módszerek, amik egykor működtek, most már egyre kevésbé alkalmazhatók.
A gazdaság szántóinak zöme jelenleg is a saját állatállomány takarmányellátását szolgálja. A klasszikus abrak- és szálastakarmány-termelés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak az alternatív, kevésbé aszályérzékeny növénykultúrákra is. A kukorica vetésterülete például folyamatosan csökken, helyette őszi vetésű gabonák, idén pedig borsó és mák kerülhet a vetésforgóba. Mindezt a tápanyagellátás fenntartása mellett.
Egy gabonaszenázs május elején már betakarítható, így elkerüli az aszályos időszakot. Idén másodvetésként cirkot vetettünk, ez akár két betakarítást is jelenthet egy területen.
Elengedhetetlen a technológiai fejlődés
A juhászatban is komoly átalakításokat hajtanak végre. A magyar merinó, német húsmerinó, feketefejű és a BMC fajtákból álló állományt egyre korszerűbb technológiákkal látják el, új hodály és takarmányozási rendszer kiépítése is napirenden van. A cél nemcsak a hatékonyság, hanem a munkaerőigény csökkentése is, ugyanis ez utóbbi mára az egyik legsúlyosabb korlát lett az ágazatban. A családi gazdaság generációváltása zökkenőmentesen ment végbe, és a fiatalabb nemzedék nemcsak az örökséget ápolja, hanem nyitott a technológiai és szemléletbeli megújulásra is. Minárovics Máté unokaöccse növényorvosként tanul, így a gazdaság jövője is megfelelően van biztosítva.
Nagyon szerencsések vagyunk, hogy nálunk működik a generációváltás. De azt is látom, hogy sokan ragaszkodnak a régi beidegződésekhez – miközben már egy teljesen új korszak következik. Ma már nem ösztönből kell gazdálkodni, hanem tudatosan és előrelátóan.
A támogatási rendszerek túl hosszú ideig kényeztették el a növénytermesztőket, és elhalványították az állattartás szerepét, amelyet most vissza kellene építeni – de korszerűbb, kevésbé munkaerő-igényes formában.
Forrás: Agroinform
