Régi beidegződéseket zúz szét a magyar mezőgazdaságban a klímaváltozás

Régi beidegződéseket zúz szét a magyar mezőgazdaságban a klímaváltozás
Félmillió hektár mezőgazdasági termőterületre érkezett be idén aszálykár-bejelentés, a kukorica termesztése jelentős részben a klímaváltozás miatt visszaszorulóban van, a napraforgóé növekszik – jelentette be az Agrárminisztérium.

Miért fontos ez? A magyar mezőgazdaság két legfontosabb szántóföldi növénye hagyományosan a búza és a kukorica volt, most már azonban nagyon valószínű, hogy a 2022-es nagy aszály történelmi fordulópontot hoz az ágazatban, a kukoricát meg fogja előzni a napraforgó.

Számokban: Az elmúlt 35 év adatai alapján egészen 2021-ig nagyjából egyaránt évi egymillió hektárról takarítottak be búzát és kukoricát, azóta viszont a kukorica területe csökken.

  • A napraforgó betakarítási területe eközben 350 ezer hektárról közel 700 ezerre emelkedett, és a várakozások szerint meg fogja előzni a kukoricáét.
  • Bár a napraforgóra betakarítási területi adat még nincs a KSH-nál, a vetésterület is az említett tendenciát mutatja: a kukoricánál ez idén 770 ezer hektár volt, a napraforgónál 717 ezer hektár.
  • A 2022-es nagy aszály katasztrofális hatását mutatja, hogy míg 4 millió hektárra tehető a teljes termőterület, abban az évben 1,5 millió hektárra jelentettek be aszálykárt.
  • Idén a kormány közel 20 milliárd forintot költött szárazság elleni védekezésre (mindösszesen).

Felülnézet: a 2022-es nagy aszály évében a termésátlagok is zuhantak, vagyis nagyot csökkent az a termés, amit egy hektárról be lehetett takarítani.

  • Ehhez az egyszeri, nagyon alacsony értékhez hasonlítja az agrártárca kommunikációja a mostani termésátlagot, így az javulást mutat, de ha nem ezt a kivételes 2022-es évet vesszük alapul, akkor nincs érdemi fejlődés.

Alulnézet: a gazdák nem véletlenül hagynak fel a kukoricatermesztéssel, az idei 500 ezer hektáros aszálykár is jelentős részben a kukoricát érte, és csak azért nem lett még több, mert az 1901 óta legszárazabb és második legmelegebb júniust valamivel enyhébb és esősebb július és augusztus követte.

Igen, de: az Alföld rosszabb adottságú területeinek viszonyait már a – kukoricánál ellenállóbb – napraforgó sem bírja, olyan gyenge termést hoz, hogy a magas felvásárlási ár ellenére is veszteséges a termesztése.

Tágabb kontextus: a mezőgazdaság a kilencvenes évek közepén még a teljes magyar bruttó hozzáadott érték közel 9 százalékát tette ki, az arány azonban folyamatosan csökkent, és jelenleg már csak 3 százalék körül van. (Ebben persze nagyobb szerepet játszott a gazdaság más ágazatainak relatíve gyors bővülése, mint a mezőgazdaság gondjai.)

Forrás: Telex