Az agráriumot érintő kihívások mind növelik a bizonytalanságot, a bankok és a hitelbiztosítók között pedig erős verseny zajlik a jó minőségű ügyfelekért – mondta el Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési vezetője. A szakember szerint az ágazat szereplői számára továbbra is kulcsfontosságúak az állami kamattámogatással futó különböző konstrukciók és garanciaprogramok, de a beruházási hitelek keresettek lehetnek. Mint mondta, a gyengébb helyzetű vállalkozások esetében kérdéses, hogy egyáltalán találnak-e maguknak finanszírozót, vagy kénytelenek elhalasztani a tervezett beruházásaikat.
Az agrárgazdaság kockázati térképe rendkívül sokrétű, hiszen nem mindegy, hogy növénytermesztésről, állattenyésztésről vagy élelmiszeriparról beszélünk – emelte ki Szilágyi Péter, hozzátéve, mindhárom terület eltérő működési logikát és kockázati profilt mutat, ami a finanszírozási döntésekben is kulcsszerepet játszik. Az agrárvállalkozások nem csupán a termelési folyamatok kihívásaival szembesülnek, hanem olyan külső tényezőkkel is, amelyek jelentősen befolyásolják a jövedelmezőséget és a fenntartható stabil üzletmenetet. Ide tartozik:
- a klímaváltozás és a szélsőséges időjárás, amely a termésbiztonságot és az állattartás feltételeit egyaránt veszélyezteti;
- a növénybetegségek és az állatjárványok, amelyek akár teljes állományokat vagy termésmennyiségeket tehetnek tönkre;
- a munkaerőhiány, különösen a szezonális munkákban;
- illetve az árak volatilitása, fogyasztási szerkezet átalakulása, valamint az alapanyagok és a mezőgazdasági termékek piacán tapasztalható erőteljes hullámzás.
Továbbá beszélt arról is, hogy Magyarországon további sajátos tényező a generációváltás problémája: a gazdaságok jelentős része családi tulajdonban van, ahol az utódlás nehézségei, a termelés komplexitása, és a „hatékonysági kényszer” hosszú távon a piac koncentrálódásához vezethetnek. Ez a folyamat új kockázatokat és lehetőségeket is teremt, ez utóbbit különösen a tőkeerős szereplők számára.
Megingott a szántóföldi növénytermesztők elsősége
A szakember beszélt arról is, hogy sokáig a szántóföldi növénytermesztésben aktív cégek álltak az élen a hitelképességi rangsorban, ugyanakkor a klímaváltozás és a fent felsorolt egyéb kihívások utóbbi időszakban megfigyelhető kedvezőtlen hatásai miatt az ágazat általános jövedelemtermelő képessége sokat csökkent. A több lábon álló vegyes gazdálkodást folytató, esetleg horizontális és/vagy vertikális integrációban működő vállalkozások (akik a bevételeiket jobban diverzifikálni tudják) jellemzően átvették ezt a vezető szerepet és az elmúlt években viszonylag stabil fizetőképességet mutattak. A növénytermesztő cégek helyzete még mindig nagy biztonságot jelent.
Ezzel szemben az állattenyésztés és az élelmiszeripar helyzete nem stabil, habár fontos megjegyezni, hogy itt is találhatók kiemelkedően teljesítő szereplők, és az utóbbi időben ezek azok az alágazatok, ahol kedvező trendek figyelhetők meg és ahol részben piaci átrendeződéseknek, részben pályázati lehetőségeknek köszönhetően további javulást várunk közép távon – jelezte Szilágyi Péter.
Egyre fontosabb az ágazati szereplők kockázati besorolása
A szakember elmondta, hogy a bankok és a hitelbiztosítók számára a kockázati besorolás kulcsfontosságú a hitelnyújtás és a biztosítási fedezet meghatározásában. A magyar agrárszektor finanszírozása továbbra is kiemelt figyelmet kap a bankok és hitelbiztosítók részéről. Az intézmények kifejezetten nyitottak az agrárcégekkel való együttműködésre, és folyamatosan keresik a lehetőségeket a klasszikus hitelezés, valamint a szállítói finanszírozás bővítésére.
Mi várható a következő időszakban a hitelezések terén?
Szilágyi Péter elmondta, hogy az állami kamattámogatással futó különböző konstrukciók és garanciaprogramok továbbra is kulcsfontosságúak, a forgóeszköz-finanszírozás az inputanyagok drágulása és az árvolatilitás miatt, és a beruházási hitelek továbbra is keresettek lehetnek, főleg pályázati forrásokkal kombinálva. A KKV-szektor persze rárobbant az új kamattámogatott hitelekre, ugyanakkor a jelenlegi adatokból az is kirajzolódik, hogy a cégek körében nem feltétlenül a kereskedelmi hitelek iránti kereslet nő, hiszen a magas kamatszintek miatt ezek komolyan rontani tudják a vállalkozások eredményességét. A hitelezési trendek azt mutatják, hogy egyre hangsúlyosabb a vállalatok egymás közötti hitelezése, vagyis a szállítói hitelek jelentősége nagyobb, mint valaha.
A növénytermesztés és az állattenyésztés esetén is bevett gyakorlat a mezőgazdasági termékek előállításának integrációs partnereken keresztül történő finanszírozása, amely bizonyos esetekben akár éven túli szállítói finanszírozást, illetve kockázatvállalást is jelent a szállító és rajta keresztül a hitelbiztosító részéről. A hitelbiztosítók által átvállalt kockázatok pedig érdemben támogatják az érintettek működését, üzleti lehetőségeit – mutatott rá Szilágyi Péter.
Az agráriumot érintő kihívások mind növelik a bizonytalanságot. Ezért bár a bankok és a hitelbiztosítók kifejezetten nyitottak az agrárcégekkel való együttműködésre, keresik az finanszírozás és a szállítói finanszírozás bővítésének lehetőségeit, ugyanakkor a kockázatok növekedése miatt a finanszírozási döntésekben (hitelezési étvágy és a kockázatvállalási hajlandóság) a prudencia és a kockázatcsökkentő mechanizmusok kulcsszerepet játszanak – közölte a szakember. Mint mondta, a jó ügyfelekért folytatott verseny tehát megmarad, de a belépési küszöb egyre magasabb.
Erős a verseny a jó ügyfelekért
A bankok és a hitelbiztosítók között erős verseny zajlik a jó minőségű ügyfelekért. Azok a vállalkozások, amelyek stabil pénzügyi háttérrel, átlátható működéssel és megfelelő biztosítékokkal rendelkeznek, kedvező feltételek mellett juthatnak finanszírozáshoz, mind banki, mind szállítói vonalon. Itt a kockázati és hitelezési étvágy kifejezetten magasnak mondható.
Ezzel szemben a kevésbé vonzó ügyfelek – például gyengébb likviditással, magasabb kockázati besorolással vagy bizonytalan piaci kilátásokkal rendelkező vállalkozások – esetében a kérdés már nem az, hogy melyik bank kínálja a legjobb feltételeket, hanem az, hogy egyáltalán találnak-e maguknak finanszírozót, vagy meg tudják-e őrizni beszállítói kapcsolataikban a halasztott fizetés lehetőségét – hívta fel rá a figyelmet Szilágyi Péter.
Ez pedig azt jelenti, hogy a következő időszakban az ágazat sok szereplőjének újra át kell gondolnia a fejlesztési és beruházási terveit. Az ágazatban és a finanszírozásban tapasztalható kihívások pedig egyes projektek elhalasztásához, átütemezéséhez vezethetnek.
Forrás: Agrárszektor
