Az egyértelműen látszik, hogy a jövőben a diverzifikáció lesz a megoldás a magyar földeken, vagyis a gazdáknak több lábon kell majd állniuk – hangzott el a Portfolio Agrárium 2024 Konferencián. A szakemberek szerint fontos, hogy, amikor valaki új útvonalat keres a hagyományos, megszokott növények helyett, akkor figyeljen arra, mennyire jól értékesíthető például az adott faj a piacokon. Emellett a termelőknek törekedniük kell arra, hogy a saját területükhöz képest a legmegfelelőbb növényt válasszák ki, mérjék fel azt, hogy az egyes táblákon valóban érdemes-e belevágni bizonyos kultúrák termesztésébe.
Komoly klimatikus változás zajlik a világon, amely környezetben a precíziós nemesítésben nagyon sok lehetőség van – mondta el a Portfolio Agrárium 2024 konferencián Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának marketing vezetője. Kiemelte, a jelenlegi regisztrációs környezetben a hagyományos nemesítési eljárások időben hosszabbak, így a versenyképesség megőrzésében nagyon komoly lépést jelenthet a precíziós nemesítés. Hangsúlyozta;
- szűkül a hatóanyagok köre,
- nagyon komoly rezisztencia-problémák vannak,
- szükség van az új hatóanyagokra
- nagyon nehéz döntés előtt állnak a termelők; atekintben, hogy, milyen növényt termesszenek, szerinte azok fogják túlélni a következő időszakot, akik intenzíven és profin termelnek.
„Kicsi hal vagyunk Európában, egyedinek kell lenni, minőséget kell termelni, különben a nagy halak megesznek minket. Talán lesz idén valamennyi növekedés a kukoricában, de megnőtt az igény az alternatív kultúrák felé is. A diverzifikáció lesz a megoldás a jövőben, vagyis több lábon kell állniuk a termelőknek.”
„Nagyon megváltozott az időjárás, míg korábban egy kajszi 3 évből egyszer fagyott le, most már 4-5 évben mindössze egyszer terem.
A nemesítőknek fel kell venniük a versenyt az időjárással, hiszen vannak könnyebben alkalmazkodó növények, mint például a cirok is, ami ma 13-14 tonnát is tud, ha megfelelő körülmények között termesztik.” – hívta fel a figyelmet Sík Imre, a RAGT Vetőmag Kft. country managere.
„Hozzátette, a repce termesztési területe csökken Magyarországon, többek között:
- az időjárás miatt,
- a növényvédőszer-kivonások
- az őszi szárazság ismét felerősödött, és elszabadult a nitrogén-műtrágyák ára,
a gazdák még hátrébb sorolták a növényt. A szakember szintén úgy látja, hogy a diverzifikáció fontos tényező lesz a jövőben, ám fontosnak tartja, hogy, amennyiben valaki új útvonalat választ a hagyományos, megszokott növények helyett, akkor figyeljen arra, mennyire van piaca az adott növénynek.
„Fontos, hogy mindenki a saját területe képességeihez képest a legmegfelelőbb növényt válassza ki.”
„ 5-6 éve még kérdés volt, hogy a magyar termelők használnak-e minősített, fémzárolt vetőmagot, mostanra azonban látszik, hogy igenis használnak. Az általunk ismert számok ugyanis azt mutatják, hogy itthon a gazdák szűk 60 százalékban ilyen vetőmagot használnak a búzánál és az árpánál egyaránt. „ – mondta el Sándorfy András, a Marton Genetics-Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, egyre inkább keresett a magyar vetőmag, ugyanakkor az is látszik, hogy 2024 őszén és 2025-2026-ban is fel kell készülnie a vetőmagágazatnak arra, hogy ezt az igényt ki tudja elégíteni, mert most az látszik, hogy a minőség jó, de a mennyiség nem elég.
„Tavaszra teljesen elfogytak a kalászos vetőmagjaink, ilyen rekordot még sosem értünk el. Szerintem a kukorica az egyik legegyszerűebben termeszthető növény, jó genetikával, gyommentesen tartva, jó kombájnnal betakarítva, nagyon eredményesen lehet termeszteni.”
Lesz elegendő engedélyezett növényvédő szer?
Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese úgy látja, a kisebb jelentőségű kultúrák témája az érdekes, a hatóanyag-kivonások ugyanis őket érintik a legjobban, vagyis elsősorban a zöldség- és gyümölcságazatot. Ezek a szektorok nagy kézimunka-igénnyel rendelkeznek, amiből egyre kevesebb áll rendelkezésre, ezért is lenne nagyon nagy szükség legális, biztonságosan felhasználható növényvédőszer-alternatívákra.
„Az uniós engedélyezési rendeletben van egy lehetőség, amiben könnyített módon lehet az ilyen kiskultúrákban az engedélyek kiterjesztését megvalósítani.” tájékoztatott a szakember.
Mi a helyzet műtrágyafronton?
„Azt javasolnám a termelőknek, hogy mindenki mérje fel jól a lehetőségeit, és nézze meg, hogy az adott táblán érdemes-e belevágnia az adott növény termesztésébe. Ahol például gondot jelent a szárazság vagy az aszály, ott ennek mérten kell növényt választani, vagy be kell ruházni öntözőberendezésre.” – közölte Varga Csaba, szaktanácsadó és fejlesztési főmunkatárs, Nitrogénművek Zrt. Hangsúlyozta, a tápanyagok tekintetében a növények igényeit kell kielégíteni;
- mind mennyiségileg,
- mind pedig arányban
- mind időben egyaránt.
- Ügyelni kell arra, hogy mikor juttatjuk ki a műtrágyát a növénynek, illetve
- milyen egyéb termékkel adjuk oda neki.
Forrás: www.agrarszektor.hu/
