Kockázat vagy lehetőség a génmódosított élelmiszer? | Agroforte Grain Kft. - Gabonakereskedelem, közúti szállítás és terménytárolás

A génmódosítás és a génszerkesztés a szakemberek szerint kulcsfontosságú segítséget jelenthet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, sokan azonban attól tartanak, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása egészségügyi kockázatokat rejthet magában. De mit is jelent pontosan a génmódosítás és miben más a génszerkesztés? Valóban ezek a biotechnológiai eljárások jelenthetik a jövő élelmezésének kulcsát? És miért tiltja az Európai Unió a genetikailag módosított növények termesztését, miközben világszerte már több mint 200 millió hektáron vetik őket? Erről a témáról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Györgyey János növénybiológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Bár az 1980-as és 1990-es években számos elképzelhető kockázat és veszély merült fel, mára tudományos konszenzus alakult ki arról, hogy a génmódosítás biztonságosnak tekinthető.

Ennek köszönhető, hogy – a Journal of Integrative Agriculture szaklapban megjelent publikáció adatai szerint – 1996 óta több mint százszorosára nőtt, 2023-ban pedig már a 206 millió hektárt is meghaladta a génmódosított növények vetésterülete, ami a világ összes mezőgazdasági területének 13,38 százalékát teszi ki. A termesztett növények között a két domináns egyértelműen a génmódosított szója és a génmódosított kukorica, melyek rendre 100,9 millió hektárnyi és 69,3 millió hektárnyi területen kerültek a földekre 2023-ban.

A génmódosított növények 91 százalékát öt ország – az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Argentína, India és Kanada – termeszti, de jelentős szereplőnek számít a piacon Paraguay, a Dél-afrikai Köztársaság, Kína és Pakisztán is.

A génmódosítás kapcsán a két leggyakoribb ellenérv az, hogy „mi is génmódosítottak leszünk tőle”, illetve hogy „különféle betegségeket okoz”. A génmódosított élelmiszerek fogyasztásához köthetően először rövid, majd hosszú távon vártak nem várt mellékhatásokat, ma pedig az a kérdés merül fel a leggyakrabban, hogy mi lesz a következménye két, három vagy akár tizenöt generáció múlva. A génmódosított élelmiszerek fogyasztásához kapcsolható betegségek és egészségügyi áldozatok száma azonban továbbra is nulla.

Veszély abból keletkezne, ha én most zs-kategóriás hollywoodi katasztrófafilmek őrült kutatójaként úgy döntenék, hogy mondjuk a gyilkos galóca mérgének, az alfa-amanitinnek a génjét be akarnám építeni a paradicsomba, hogy őrült módon kiirtsam az emberiséget. Persze, ilyet el lehet képzelni, és adott esetben valaki meg is csinálhatná. De minek?

Az ilyen öncélú fikciók helyett a kutatók az agrárium valódi problémáira keresnek megoldásokat a génmódosítás és a génszerkesztés eszköztárával, miközben az idővel is versenyt futnak.

Létezik már például olyan génmódosított kukorica, ami aszályos körülmények között is stabil terméshozamot biztosít, normál vízellátás mellett viszont ugyanúgy viselkedik, mint nem génmódosított rokonai. Ezen túl a szubszaharai térség élelmezésében az aranyrizs nyújthat jelentős segítséget, miközben a kutatók kiemelt célja a burgonyavész elleni rezisztencia elérése is. Hogy mik a legújabb fejlesztési irányok és miért tiltják az Európai Unióban a genetikailag módosított növények termesztését, az is kiderül az Alapvetés podcast legújabb műsorából.

Forrás: Agrárszektor