Az elmúlt hét (és vélhetően az előttünk állóé is) fő agrárhíre volt, hogy a hazai kukoricatermés jelentős hányadának túl magas lehet a toxintartalma.
Nagy vihart kavart a múlt héten Kiss Péter, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnökének a Hungrana sajtóklubján elhangzott, a hazai kukorica toxintartalmával kapcsolatos nyilatkozata. A felek „nyilatkozatháborúba” fogtak, záporoztak az érvek pró és kontra, s az ügy azóta sem jutott nyugvópontra. A témával kapcsolatban az Agroinform is megkérdezett termelőket és a gabonakereskedelemben érintett szereplőt is.
Korai még arányokról beszélni
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke érdeklődésünkre elmondta: nem tartja etikusnak, ha valaki a betakarítás félidejében bárhol azt nyilatkozza, hogy a hazai kukorica csaknem 40 százaléka toxinnal fertőzött, hiszen ez az arány az aratás végére változhat. Kijelentette: termelői oldalról nem állítják, hogy a toxinprobléma nem létezik, azonban annak mértékét az említettnél jóval alacsonyabb mértékűre, 20 százalékosra becsülik. Reményeik szerint a betakarítás végén el lehet majd mondani, hogy igen, ennyi a végeredmény. Úgy véli: az ezt megelőző, toxintartalommal kapcsolatos kijelentések, nyilatkozatok rontják a termelők piaci pozícióit, árletörő hatásuk lehet, ezért nyilvánvaló, hogy piaci érdekek állnak a háttérben.
„Kicsit most mindenki felfokozott hangulatba került, meg kell nyugodni, s a hazai kukoricatermést kell felhasználni, mert a környező országokban nincsenek olyan jó minőségű és legfőképpen szabadon leköthető tételek, amit meg lehetne vásárolni, lévén, az aszályos időjárás miatt idén mindenhol sokkal kevesebb kukorica termett” – szögezte le az elnök, aki azt is hozzátette: az ilyen jellegű megszólalások nem tesznek jót a partneri kapcsolatoknak egy olyan rendszerben, melyben jelentős mértékű az egymásrautaltság.
„Kár tagadni, a probléma jelen van és egyre súlyosabb”
Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója megerősítette: az eddig betakarított tételekben jelentős az aflatoxin-fertőzés, mely évről évre növekvő gondot okoz a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt. A gombafertőzés erősödését vélhetően az erősödő szárazság és a hőstressz okozza.
„Kár ezt tagadni, a probléma sajnos, jelen van és egyre súlyosabb. A legnagyobb gondot az etanolgyártók számára okozza ez a tény, ahol jelentős mennyiségű melléktermék keletkezik, amivel így nem tudnak mit kezdeni, hiszen az állatokkal nem etethető fel. Az aflatoxinnal fertőzött kukoricát ebből kifolyólag a tejelő tehénállományt tartó gazdák sem használhatják, ami a takarmányozásban megint csak gond” – jelentette ki.
Dr. Lakatos Zoltán hozzátette: szerinte 4,8-5 millió tonnánál több kukorica nem terem az országban idén, ami jóval kevesebb a szokásosnál. Tovább ront a helyzeten a toxinfertőzés. Ami azt jelenti, hogy a hazai szükségletet nagy valószínűséggel nem tudjuk fedezni, biztosan szükség lesz importra. Az állattartók a helyzetre készülve már most megkezdték kivonni a takarmánykeverékekből a kukoricát, amit búzával helyettesítenek – ebből nőni fog a felhasználás, megközelíti az 1,3 millió tonnát. A kukorica-felhasználás pedig 1 millió tonna alá csökken várhatóan.
A szakember hozzátette: bármennyire is fáj, az ukrán kukorica importja jelentheti a megoldást.
Nagyon vegyes a kép
Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület elnöke érdeklődésünkre azt mondta: az ország egyes részein valóban jelentős a kukorica toxintartalma, máshol egyáltalán nem okoz gondot; ugyanakkor fontos momentum, hogy sok helyen még csak most kezdődik a betakarítás.
– Úgy jellemezném a helyzetet: nagyon vegyes a kép – szögezte le elöljáróban. – Sok termelő, akik a szerződésbeli vállalásaik miatt kénytelenek voltak korábban learatni, nem is észlelték a problémát a kukoricáikon, hiszen a gombás megbetegedés külső jelei még nem voltak szemmel láthatók. Van, aki most szembesült azzal, hogy az összes kukoricája toxinos lett. Sajnos, ezzel az a probléma, hogy az ember az egész vegetációs időszakban tolja bele a pénzt a kukoricába és a legvégén, már szinte a célban bukik el mindent. Hallom a gazdáktól, hogy az ország nagy részén kevés tengeri termett, ennek köszönhetően ugyan megy fel az ára, még a toxinos terménynek is (fogalmam sincs, hogy azzal mit tudnak kezdeni a biogáztermelésen kívül), 40-45 ezret ígérnek tonnájáért – megjegyzem, 80 ezer lenne a reális. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy a kukoricaágazatban elég nagy a baj.
Forrás: Agroinform
