évi 200 ezer tonnás kivitelnek csupán a harmadát érik el, emellett a belföldi fogyasztás is alacsonyabb lett.
Mivel csökkent a felhasználás, a malmoknál lévő búzakészlet – amely a korábbi számítások szerint április végéig lett volna elegendő – júniusig is kitarthat, sőt, ha ilyen ütemű marad az ürülés, akkor akár az új termésig is elegendő lehet – véli. Az ukrán import elapadásában annak nincs szerepe, hogy az agrártárca bő egy hónapja szigorú minőségi és élelmiszer-biztonsági kontrollt rendelt el az Ukrajnából érkező szállítmányokra – vélik a szakértők. A Gabonaszövetség tagjai jelezték, hogy folynak az ellenőrzések, de olyan információ nem érkezett hozzájuk, hogy bárkinél találtak volna kifogásolható tételt. Az Agrárminisztérium az utóbbiról nem nyilatkozott a Világgazdaságnak, megkeresésünkre későbbre ígértek választ.
A kukoricapiacon annyiban más a helyzet, hogy a bioetanol-gyártóknak, a takarmánykeverőknek és az állattenyésztőknek továbbra is szükségük van rá, így – bár itt is bekövetkezhet lassulás – Pótsa Zsófia arra számít, hogy továbbra is érkezik az országba kukorica.
A piacot nyomja, hogy korábban mintegy félmillió tonna búza érkezett Ukrajnából, ráadásul február végén a KSH hivatalos adataiból az is kiderült, hogy a 3,8 millió tonnásnak hitt tavalyi búzatermés valójában 4,2 millió tonna lett.
A búza ára 135-140 ezer forintról 90 ezer forint környékére süllyedt, de egyelőre ezen az áron sem indult be az export.
Pedig nagy szükség lenne rá, mivel – ha ez a helyzet nem változik – a Gabonaszövetség kalkulációi szerint példátlanul magas, közel egymillió tonnás átmenő búzakészlettel lehet kalkulálni június 30-án. Ez nyilván az új termés árát nyomja majd le, különösen úgy, hogy
egyelőre minden egy jó búzatermést vetít előre, hiszen jó állapotban vannak a vetések.
Ráadásul a vetésterület is nőtt: az agrárkamara felmérése 1,05 millió hektárt jelzett, míg a KSH adatai szerint tavaly ez 951 ezer hektár volt. Pótsa Zsófia úgy véli, az sem kizárt, hogy a valós vetésterület ennél is nagyobb lesz, de a pontos adat majd csak a területalapú támogatások igénylésekor derül ki – tette hozzá. Mindenesetre Lakatos Zoltán azon az állásponton van, ha az időjárás továbbra is kedvez, akár egy 5,5 millió tonnás termés is lehetséges, így viszont a piaci egyensúlyhoz nagyon nagy mértékű exportra lenne szükség.
Az utóbbiba azonban az ukrán áru várhatóan a következő szezonban is „beleszólhat” majd. Mert bár az ukrán termény vámmentessége júniusig él,
a Gabonaszövetség főtitkára arra számít, hogy nem törlik el, és az ukrán áru hosszabb távon is jelen lesz a magyar piacon. A kérdés az, hogy innen továbbmegy-e, ám ez a hazai termény árán múlik majd, ahogyan az export újbóli felfutása is.
A malomiparosok pedig most egymásnak aláígérve keresik a sütőipari vevőket. Mint mondta, a korábban beharangozott februári árcsökkenés bekövetkezett, és azóta is folyamatos. Ez pedig már veszteséget okoz a malmoknak, hiszen a még 135-140 ezer forintért vásárolt búzából őrölt lisztet is kénytelenek olcsóbban adni – tette hozzá. Lakatos Zoltán azonban optimista, szerinte a második fél évre rendeződik a piac, és olyan induló ár alakul ki, amely versenyképes a nemzetközi piacon is, ebből következően pedig a liszt és a takarmányok is piacképesek lesznek.
