A mikotoxinok veszélyei: biológiai fegyverek a mezőgazdaságban

A mikotoxinokat gyakran „biológiai fegyverként” emlegetik, mivel hatásuk rendkívül erős és kártékony. Ezek a penészgombák által termelt vegyületek nemcsak a növényállományt károsítják, hanem az emberi és állati egészségre is komoly fenyegetést jelentenek. A mikotoxikózis – a toxinok által okozott mérgezés – kérdését sok esetben alábecsüljük, pedig a toxintermelő gombák jelenléte, különösen az Aspergillus flavus esetében, évről évre súlyos problémákat okoz. Az aflatoxinok szintje sokszor túllépi az elfogadható határértékeket, ami komoly kereskedelmi és élelmiszer-biztonsági kihívásokat eredményez.

 

Az aflatoxin: láthatatlan veszély a kereskedelemben

Az aflatoxinok jelenléte különösen a kukoricában vált égető kérdéssé az elmúlt években. A terménykereskedők sokszor húsz mikrogramm fölötti toxintartalmat mutatnak ki, ami az árak jelentős csökkenéséhez vezet. A termelők, különösen akik nem rendelkeznek megfelelő tárolási kapacitással, kiszolgáltatott helyzetben vannak. A mintavételi eljárások eltérései tovább bonyolítják a helyzetet: előfordul, hogy az egyik mintavételnél magas toxintartalmat mérnek, míg egy következő vizsgálat megfelelő eredményt mutat.

Az Aspergillus flavus és társai: globális fenyegetés

Az Aspergillus flavus világszerte elterjedt, opportunista és szaprofita penészgomba, amely főként legyengült növényeken telepszik meg. A gomba a tárolás során is aktív marad, miközben aflatoxinokat termel. A klímaváltozás következtében a korábban leginkább raktárakban jelentkező fertőzés ma már a szántóföldeken is elterjedt, hiszen a melegebb, szárazabb időjárás kedvez ennek a kórokozónak. Az Aspergillus mellett más penészgombák, például a Fusarium fajok is komoly kihívást jelentenek.

Fusarium: a csendes pusztító

A Fusarium nemzetség fajai – különösen a Fusarium verticillioides – a hazai gabona- és kukoricatermesztés jelentős kórokozói. Ezek a gombák képesek alkalmazkodni az aszályos, meleg klímához, ami a jövőben még nagyobb problémát jelenthet. A Fusarium fajok által termelt toxinok, mint a fumonizin és a trichotecének, az emberi egészségre és az állattenyésztésre is komoly veszélyt jelentenek.

A rovarok szerepe a fertőzések terjedésében

A penészgombák terjedésében kulcsszerepet játszanak a különböző kártevők, elsősorban a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke. E rovarok károsítása megnyitja az utat a gombafertőzések előtt, és közvetlenül hozzájárul a toxintermelés fokozódásához. A védekezés során kiemelt figyelmet kell fordítani ezekre a kártevőkre.

A szántóföldi és raktári fertőzések vizsgálatai

A vizsgálatok során a kukoricatarlókról begyűjtött szármaradványok és vetőmagok elemzése kimutatta, hogy az Aspergillus és a Fusarium jelenléte szinte minden mintában megtalálható volt. A Cladosporium fajok dominanciája mellett a Penicilliumok is erőteljesen megjelentek, amelyek szintén toxintermelők. A vetőmagok fertőzöttsége már a betakarításkor is jelentős lehet, így a szántóföldi fertőzések megelőzése elengedhetetlen.

Klímaváltozás és a penészgombák elterjedése

A melegedő éghajlat és a száraz évjáratok kedveznek a mikotoxin-termelő gombák elterjedésének. A Cladosporiumok, Alternariák, Penicilliumok és Aspergillusok spóráinak koncentrációja drasztikusan megemelkedhet a levegőben, amely új kihívások elé állítja a termelőket. A jelenlegi előrejelzési rendszerek és monitoring hiánya miatt nehéz pontosan meghatározni a fertőzésveszélyt.