Kína döntése mögött elsősorban a hazai piac túlkínálata áll. Az ország bőséges kukorica- és búzatermést takarított be, ami lenyomta a helyi árakat. Ennek következtében a kínai hatóságok igyekeznek támogatni a belső piacot, és egészen áprilisig nem kívánnak új búzaszállítmányokat fogadni. Egy szingapúri székhelyű kereskedő elmondása szerint közvetlen tudomása van négy, összesen mintegy 240 ezer tonnányi szállítmányról, amelyeket a kínai vásárlók most Délkelet-Ázsiában próbálnak továbbértékesíteni.
A kínai állami COFCO, amely a legtöbb ilyen késleltetett vagy átirányított szállítmány importőre, állja a szállítmányok késleltetésének költségeit, beleértve a gabona visszatartásának költségeit is. Emellett viseli a gabona viszonteladásából származó esetleges nyereséget vagy veszteséget. Az ausztrál kereskedő szerint Kína lépése mögött a hazai gazdák védelme áll.
Kína meg akarja védeni a gazdáit. A jó kukoricatermés után több mint elég kukoricájuk van takarmányozásra. Így most hirtelen a takarmánynak és lisztnek szánt búzát, amit eddig importáltak, visszatekerték csak lisztre – magyarázta.
A kínai import visszaesése jelentős hatással lehet a globális búzaárakra. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Kína a 2024 júniusáig tartó évben a globális búzaimport 6%-át adta. Az ország alacsonyabb bevitele nyomást gyakorolhat a chicagói referencia-búzaárakra, amelyek továbbra is 6 dollár alatt maradnak, miután júliusban négyéves mélypontra, 5,14 dollárra estek. A kínai Sinograin állami raktározó vállalat hétfőn bejelentette, hogy új raktározási helyszíneket tervez Északkelet-Kínában, hogy bővítse a 2024-ben betakarított hazai kukorica felvásárlását. Ez a lépés is azt mutatja, hogy az ország a hazai termelés felé fordul, ami további nyomást gyakorolhat a nemzetközi gabonapiacra.
Az állattenyésztés és a klímaváltozás közötti kapcsolat évek óta forró viták tárgya. Ennek alapja az, hogy a hús- és tejtermékek előállítása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős, ennek kétharmada pedig a marhahús és a tej számlájára írható. Mivel ez jóval több, mint más élelmiszerforrások részesedése, egyre többen kardoskodnak amellett, hogy át kell térni a növényi étrendre, amire a mostani Veganuár kihívás is ösztönöz.De vajon tényleg ilyen egyszerű a megoldás? Valóban elég lenne elhagyni az állati eredetű ételeket, hogy megmentsük a bolygót? Erről beszélt az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke és Gelencsér András, a Pannon Egyetem levegőkémiával foglalkozó professzora.
Forrás: Agrárszektor
