Vesztésre állnak a magyar gabonatermelők a világpiacon, idén már csökken is a búza vetésterülete

Vesztésre állnak a magyar gabonatermelők a világpiacon, idén már csökken is a búza vetésterülete

Változtatni kell a gabonatermelésen, a gazdálkodóknak a hatékonyság növelése érdekében szövetkezniük kell, és egyesíteniük a kisebb táblákat, ellenkező esetben elvéreznek az ukrán és orosz konkurenciával szemben.

Nincs változás a gabonapiacon, alacsony szinten maradtak az árak, sőt, a tőzsdei árak sem mozdulnak jó néhány hete. A termelőktől az érdek-képviselethez befutott adatok szerint legfeljebb egy-kétezer forintos eltérések vannak az ajánlati árakban az elmúlt havihoz képest. A termelők panaszkodnak, hogy nincs kereslet – nem is érkeztek minden megyéből adatok – továbbra is csupán a nagyon jó minőségű, és a javító búzát keresik, ez a kategória viszont most meglehetősen ritka a piacon. A kukoricánál 50 ezer forint, vagy azt némileg meghaladó az ár, ami a 8 tonnás átlagtermésnél biztos veszteség, ugyanis a MOSZ számításai szerint hektáronként 500-550 ezer forint volt a ráfordítás, vagyis ilyen árak mellett minimum 10 tonnás hozammal lenne elkerülhető a veszteség.

Az idén megtermelt 5,6 millió tonna búza mennyiségileg jónak számít, a baj a minőséggel van, ami a szokásosnál lényegesen rosszabb, csupán 30, maximum 35 százalék felel meg az étkezési minőségi kritériumoknak, a többi nem. Az árakról elmondta, hogy az év eleji 135-140 ezer forintos tonnánkénti búzaárak visszaestek, az aratáskori induló árak pedig 63-65 ezer forint körül alakultak.

Kulcskérdés a műtrágya

Minőségben ugyanakkor nagy a különbség az országon belül: a Dunántúlon kevés jó minőségű búza termett, ott magasabb étkezési búzaár alakult ki, a keleti régióban alacsonyabb. A nagy mennyiségű takarmánybúza eközben nyomja a piacot. Minimum 2,8 millió, de lehet, hogy 3 millió tonna búzát kellene kivinni, ami szinte kizárt, hogy sikerüljön. Ezért szinte végig kínálati nyomás lesz a hazai búzapiacon.

Most egyértelműen kiderült, hogy műtrágya nélkül Magyarországon nem tudunk jó minőségű búzát termelni.

Ugyanis kevés műtrágyát szórtak a termelők a búza alá, mert drága volt. A hajdúsági és az észak-békési részen, valamint a Jászságban azért lett jobb minőségű termés, mert ezeken a területeken tavaly a kukoricát hamar ki kellett tárcsázni az aszály miatt, és az addig kijuttatott nitrogén a talajban maradt. Az pedig a búza alá kiszórt műtrágyával együtt már képes volt jó hatást kifejteni.

A sok eső miatt kukoricából sokan nagy termést vártak, de az elmaradt, noha a 8 tonna körüli termésátlag nem rossz, ráadásul az idei termés toxinmentes. A nagy gond az, hogy az ára rettentően nyomott, 50 ezer forint körüli, amiből nem lehet nyereséget termelni még 10 tonnás termésnél sem.

A szövetkezés lehet a kiút?

A nagy kérdés az a magyar agrárium előtt, hogy mi lesz a gabonatermelés jövője, mert a következő betakarításig sem a búza, sem a kukorica nem fog elfogyni. Tudomásul kell venni, hogy ezzel az alacsony árral kell versenyezni, különösen úgy, hogy az exportpiacok egy részét el is vesztettük. Ha pedig ezek az árak tartósak lesznek, ezzel a birtokszerkezettel, ezzel a gazdaságossággal a magyar termelők nem lesznek versenyképesek a világpiacon.

El kell kezdeni „összerakni a birtokokat” nagyobb táblákban művelni a földet, amihez szövetkezeteket kellene alakítani. Ha ez nem történik meg, akkor a kisbirtokokat valószínűleg eladják a jellemzően idős tulajdonosaik, ami végső soron szintén koncentrációt eredményez majd, de már kevesebb embernek biztosít majd megélhetést ugyanakkora terület. Most a legrosszabb döntés az lehet a termelőktől, hogy nem szórnak ki elég műtrágyát, vagy a lehető legnagyobb területet ugaroltatják.

Az viszont már most látszik, hogy a búza vetésterülete 7-10 százalékkal kisebb lesz, és még kérdés, hogy akik tervezték, de eddig nem sikerült vetniük, a csapadékos időjárás miatt tudnak-e a következő másfél-két hétben. Nekik már az lesz a kérdés, hogy szabad-e búzát vetni november végén, december elején.

 

Forrás: Világgazdaság