Ugyan még nincs teljesen betakarítva a kukorica itthon és az északi, valamint nyugati megyék még hátra vannak, jelenleg azt látni, hogy a 2022-es évhez képest rosszabb a helyzet a magyar földeken. Egyrészt mind a toxinszintek sokkal magasabbak, másrészt nagyobb területen is vannak jelen – tájékoztatott Kiss Péter. A feldolgozók és a takarmánykeverők az 5 ppb feletti terményt már nem, vagy csak korlátozottan tudják átvenni. Sajnos a tapasztalatok szerint az eddig learatott kukorica 40 százalékában ennél magasabb a toxinszint. 2022-ben 2,5 millió tonna kukorica termett hazánkban, aminek a 30 százaléka volt toxinos, most hiába lesz 5 millió tonna körüli a mennyiség, ha annak nagy része problémás – közölte a szakember.
„Két évvel ezelőtt a 2,5 millió tonna mellé behoztunk másfél millió tonna egészséges ukrán kukoricát Magyarországra. Az idén ez a lehetőség egyelőre nem áll fenn, aminek negatív következményei lesznek a takarmány és kukorica feldolgozó iparban.”
Miért van most ennyi toxinos kukorica?
Az a tapasztalat, hogy az aflatoxin termelődése és a hőmérséklet között összefügg, ha huzamosabb ideig 35 foknál melegebb van, a kukorica pedig kint van a földeken, akkor a benne lévő Aspergillus gomba elkezdi termelni a toxint. Ráadásul az idei helyzetből az látszik, hogy teljesen mindegy, hogy gyapottok-bagolylepke által megrágott termésről van-e szó vagy sem, bármelyik növény vagy parcella megfertőződhet – hangsúlyozta Kiss Péter. Kiemelte, nemcsak Magyarországon van ekkora gond a minőséggel, hiszen az egész Kárpát-medencét súlytotta a gyakorlatilag négy hétig tartó kegyetlen hőség, így Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Bulgáriában is vannak bajok a terménnyel.
„Attól függetlenül, hogy ki hogyan és mennyit védekezett a gyapottok-bagolylepke ellen a kukoricaföldeken, azt el lehet mondani, hogy aki megfelelősen védekezett, ott kisebb az esélye, hogy magasabb a toxin, viszont aki nem tette meg időben a megfelelő lépéseket, ott nagyon magas, akár 20-30-40-50 ppb is lehet a toxinszint.”
Keverik a jót a rosszal a termelők
A különböző tájegységek különböző módon vannak fertőződve Magyarországon, van, ahol van jó és rossz minőségű kukorica is. Ha például valaki időben kezelte rovarirtóval a növényt az egyik parcellán, ám a másikon ezt már csak pár nappal később tette meg, akkor könnyen lehet, hogy vegyesen lesz a fertőzött és nem fertőzött terménye a földjén. Emellett az aflatoxin sajátossága, hogy nem egyenletesen oszlik el a terményen és a rakományban sem. Hiába vizsgáltat be tehát egy részt a terméséből a gazda, nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy kimutassa a fertőzöttség valódi mértékét.
„Sok gazda összekeveri az egyik parcelláról betakarított jó terményt, a másikról learatott rosszal, vagy a tavalyi toxinmentesnek mondható készletét arra tartogatja, hogy az idei rossz készleteit „feljavítsa”, ám így csak azt éri el, hogy kap egy nagy „kupac” fertőzött tételt. Innentől kezdve a piacra jutását is megakadályozza, sokkal jobb tehát ha nem keverik a termelők a minőségeket. A piac ki fog alakulni ezekre a különböző minőségekre, és a termelő valószínűleg jobban fog járni azzal, ha ezt megvárja”
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Mit tehet a termelő?
Fontos, hogy a termelők is nézessék meg a terményük minőségét és ne csak annyit tegyenek, hogy egy kisebb adagot bevisznek a laborba a halomból, az aflatoxin ugyanis foltokban helyezkedik el, nem egységesen. Független minőségi ellenőr által hivatalosan vett mintát kell bevizsgáltatni, akkor fog a valóságot nagyrészt megközelítő eredményt kapni a termelő. Ezt követően pedig elkezdheti szétválogatni a jó és a rossz tételeket – mondta az elnök. Hozzátette, azt az idei év is megmutatta, hogy a klímaváltozás Magyarországon is jelen van: 2013-ba volt egy aflatoxinos éve a kukoricának, ezt követően csak 2022-ben jött a következő, most azonban 2 év telt el mindössze és megint toxinos év van. Ráadásul fel kell készülni arra, hogy egyre több ilyen magas hőmérsékletű periódus lesz az életünkben, ami magával hozhatja az egyre gyakoribb „fertőzött kukoricás” éveket.
Kérdés: van-e elég megfelelő minőségű kukoricánk?
„Ki lehet mondani, hogy habár mennyiségileg van elég magyar kukorica, minőségi oldalon ez már nem mondható el, így mindenképpen importra lesz szükségünk”
– tudatta Kiss Péter. Elmondta, a magyar tejelőtehén ágazat például már elkezdte megváltoztatni a takarmány receptúrát és egyre többen veszik ki a kukoricát belőle az itthon talált sok toxinos termény miatt.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy ennek az 5 millió tonna kukoricának, amennyi idén lesz Magyarországon meg kell találni a piacát minőségtől függetlenül is, ennek azonban még fel kell épülnie. Hiszen hiába kötötték meg sokan február, márciusban a szerződéseket a normális, jó minőségű kukoricára, mostanra kiderült, hogy ezek a várakozások a valóság közelében sincsenek. Ráadásul a rengeteg toxinos tétel az exportban is meg fog látszani.
„A magyar mezőgazdaságra épült rá a magyar feldolgozóipar. Egymásra van utalva a két szektor. Ha nincs erős magyar feldolgozóipar, akkor a magyar temelő csak az exportpiacnak van kitéve, ahol a világpiaci hatások érvényesülnek és nincs előtte egy tompító réteg, ami ezeket a hatásokat valamelyest csillapítaná. Azzal, hogy a belföldi feldolgozók egy folyamatos felvevő piacot jelentenek a magyar terményeknek, a negatív világpiaci hatások csillapított mértékben érintik a termelőket. Ezt a funkcióját a magyar feldolgozóipar csak akkor tudja gyakorolni, ha a versenyképességét fenn tudja tartani. Ez hosszútávon mindkét fél érdekét szolgálja”
– közölte Kiss Péter.
Forrás: Agrárszektor
